Neobarokk szekrény felújítása, halványítása, és viaszolása

A rossz állapotú bútor, restaurálásra szorult. Ez a szép szekrény megmentésre került, és gyönyörű lett

Előtte - utána.

← Csúszás →

Előszó

Restaurálás, vagyis inkább, bútor-felújítás

Ebben a leírásban, az egyik antik ruhásszekrény felújítását mutatom be.
Eltér, az átlagos, restaurált bútoroktól, mert el lett távolítva a teljes patinaréteg, és a színpigmentek halványítva lettek.
Bár sokan restaurálásnak nevezik az ilyen munkafolyamatot, mert az jobban hangzik, és a szakszerűség látszatát kelti. Azonban bútorrestaurálás során, nem szabad, irreverzibilis, vagyis visszafordíthatatlan technológiákat alkalmazni. Itt azonban a műtárgy teljes patináját eltávolítottuk.

Fölvetődik a kérdés, miért? Mert ezzel sikerült megmentenünk a múlt egy részét. Sok régi bútor, a szeméttelepen végzi, mert nem képviselnek számottevő eszmei értéket. Jelentős részük nem nevesített műtárgy, nem ismert a tervező, és alkotó. A műgyűjtőkők, csak az értékes bútorokat keresik, így e stíl- és műbútorok értéke nagyon csekély, sokszor eladhatatlanok.
Jobb a helyzet, a családi örökségben levő bútorokkal, mert azok, a családtagoknak, komoly eszmei értékkel bírnak.

Az eredeti állapot

A szekrény 1900 körül készült. A szerkezete ép, a furnér néhány helyen elvált, és az alsó részen hiányos, az ajtók, alul, és fölül, szorulnak. Sellakpolitúrozással készült, amely az évek alatt, megöregedett, tönkrement. A szekrényoldal, besötétedett, az ajtókeret felülete foltos, egyes helyeken sötétebb, az ajtóbetét politúrja megsárgult.

A felújítási terv

A cél, egy teljesen restaurált, tisztított, felújított, szekrény, viaszolt felülettel.
A felületéről letisztítjuk, a régi sellakréteget, amely már nem tölti be a feladatát.
A tönkrement sellakréteg eltávolítása, elfogadható akkor, ha nem képvisel eszmei értéket. Ugyanis az eredeti furnér rajzolatának a látványa értékesebb, mint a jelenlegi felület.
A furnérhibákat kijavítjuk, visszaragasztjuk az elvált részeket, a hiányzókat pedig pótoljuk.
A szekrény belsejét lecsiszoljuk tisztára. Az ajtók záródását beállítjuk.
Végül az egész bútort olajozzuk, viaszoljuk.

Javítás

A sellakréteget lecsiszoltuk, az egész bútoron. A kisebb hibákat, folyékonyfával kikentük, a nagyobbakat, dió furnérral pótoltuk. Az ajtókeret mozgása miatt elvált furnérokat visszaragasztottuk.
Az ajtók záródását is megjavítottuk. A szélességben összeszáradt ajtók réseit elosztottuk. Azért, hogy az ajtók, a szekrény alján ne koptassák ki ismét a furnért, az az aljukból levágtunk, néhány millimétert. A jó záródás miatt, az enyhén vetemedett (kajsza) ajtókat, a csapos pántok arrébb vésésével, úgy állítottuk be, hogy középen legyenek párhuzamosak.

Lábak javítása

A javítás során serült ki, hogy néhány esztergált láb teljesen tönkrement, megette a szú, és elkorhadt. Ezért ezeket a lábakat, kicseréltük. Új lábakat esztergályoztunk, diófából.

Csiszolás

Végül felületkezelés alá előkészítettük a felületet. P 180-as csiszolópapírral átcsiszoltuk a furnért, majd melegvizes szivaccsal áttöröltük, hogy a víz húzza fel a szálakat, ne az olaj. A víz elpárolgása után P240-es papírral csiszoltuk át a felületet finoman.

Felületkezelés

Próbaolajozás

A felület lecsiszolása után, alkohollal, vízzel, és olajjal, próbát végeztük, hogy kiderüljön milyen lesz a kész felület színhatása. A próba során kiderült, hogy a furnér, a folyadékok hatására, a várható módon sötétedett, a színek elmélyültek, a faerezet életre kelt, és gyönyörű antik műtárggyá vált.

A szakmai konzultáció során kiderült, hogy egyik szín sem megfelelő.

Ez a felület, sajnos nem felelt meg az elvárt színnek, ugyanis a sötét dió színű bútor nem illik, abba az enteriőrbe, ahová a garnitúra kerül. Ugyanis, a kétajtós, ruhásszekrény, egy garnitúra részét képezi.

A megfelelő szín, az lenne, ahogyan a diófurnér felület kinézett, amikor P180-as csiszolópapírral megcsiszoltam. Ez viszont, egy félkész, köztes állapot, a felület nem maradhat ebben az állapotában, mert sérülékeny, és könnyen koszolódik. Mindenképpen viaszolni, vagy lakkozni kell.

Ezért, a felújítási tervet módosítani kellett. A felületet halványítása mellett döntöttünk, ugyanis, a színtelenített felület, már kevésbé sötétedik meg az olajtól, és a viasztól. Az olyan bútor-átalakítás, amikor a felület színét megváltoztatjuk, hogy világosabb lesz, mint az eredeti gyártáskor volt, az már sajnos nem nevezhető szakszerű restaurálásnak. Ezért nevezem bútor-felújításnak.

A halványítás tervezése

A felület halványítására, több megoldás kínálkozott. Fontos előre megtervezni a lépéseket, mert ez egy veszélyes, és irreverzibilis, vagyis visszafordíthatatlan technológia.
A halványítás, fehérítés, színtelenítés, a köznyelvben ugyanazt értik alatta, valójában szakmailag más munkafolyamatok is lehetnek.

1. Az Optikai fehérítés

Fehér színező anyagot (pigmentet) tartalmazó pácanyaggal, vagy lakkpáccal kezelik a felületet.
Az öregedés során nem változik a színe, de a fehérítő hatású pigmentek, részben elfedik az erezet rajzolatját.
A bútorfelületnek nem fehér színre, hanem színtelenre van szüksége.
Ezért ez az eljárás nem alkalmazható, jelen esetben.

2. A Kémiai fehérítés, színtelenítés

A faanyagban lévő elsődleges színanyagok, kifehérítése, pontosabban a színtelenítése, különböző-oxidáló, redukáló vagy savas-szerekkel készül.
Ez a műveletsor, erős maró, és mérgező anyagokkal történik. Ennél a szekrénynél, kombinált eljárást használok, amihez két komponenst, magyarul összetevőt használunk.

A: hidrogén-peroxidot, ami halványítja a fát, de nem változtatja meg a színét, inkább kiszívja.
B: ammónium-hidroxidot (szalmiákszesz) ami segíti a beszívódást, és aktivizálja a folyamatot.

Magas töménységben, csak szakipari felhasználásra, és foglalkozásszerű felhasználásra készül.

Hidrogén-peroxid

Színtelen, gyenge szagú, víztiszta folyadék. A bőrt érintéskor azonnal kifehéríti.
A hidrogén-peroxid (H2O2) olyan kémiai vegyület, melyet 2 hidrogén és 2 oxigén atom alkot. Könnyen bomló vegyület, ezért a vizes oldat eltarthatóságat, sókkal biztosítják.
A fában levő, szerves anyagok hatására felbomlanak, a peroxid kötései, és oxigén, meg víz keletkezik. A vizes felületen látható, apró buborékok, a szabad oxigén molekulák pezsgése. A könnyen felszabadutó oxigén miatt, erős oxidatív tulajdonságokkal rendelkezik.
A használt hidrogén-peroxid, fehérítőszer néven ismert, azonban ez, színteleníti a felületet. Önmagában is használható a faanyag fehérítésére, de a kémiai savasság miatt általában sárgás színű az eredmény.
Ezért kel a felhasználáskor a savasságát, lúggal közömbösíteni, és ekkor erősebb lesz a fehérítő hatás.
Oxigén-felszabadulás miatt az égést táplálja. Tűz esetén veszélyes éghető gázokat, vagy gőzöket, fejleszthet.

H271 - Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású.
H332 - Belélegezve ártalmas.
H302 - Lenyelve ártalmas.
H314 - Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz.
P280 - Védőkesztyű/ védőruha/ szemvédő/ arcvédő használata kötelező.
Oxidáló gáz, tüzet okozhat, és fokozhatja tűz intenzitását.
Maró hatású és súlyos égési sérülést, szemkárosodást okoz.
Bőr- és szemirritációt okoz, Légúti irritáló hatású.
Az anyag, maró hatású a szemre, a bőrre és a légző rendszerre.

Ammónium-hidroxid, szalmiákszesz oldat

Szúrós szagú, színtelen víztiszta folyadék.
A hidrogén- peroxid, tartósító sóinak semlegesítésére szükséges.
Semlegesíti a Hidrogén-peroxid oldatot megkötő foszfor- vagy kén- savat. Hatására a halványítási folyamat gyorsabban játszódik le. Az ammónium-hidroxid a felületről maradéktalanul elpárolog, és a felületi feszültség csökkentése által javítja az oldat beszívódását, ezáltal az mélyebb rétegben fejti ki a hatását.

H314 - Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz.
H400 - Nagyon mérgező a vízi élővilágra.
H335 - Légúti irritációt okozhat.
P280 - Védőkesztyű/ védőruha/ szemvédő/ arcvédő használata kötelező.
Maró hatású és súlyos égési sérülést, szemkárosodást okoz.
Környezetre, és a vízi élővilágra, veszélyes anyag.
Belélegezve égő érzés, köhögés, nehézlégzés, torokfájás. Bőrön és nyálkahártyákon égési sebeket, marásokat okoz.

Munkavédelem

A fehérítő anyagok veszélyes vegyi anyagok.
Én 3M gázmaszkot használtam ABE1 szűrőbetéttel, és védőszemüveggel.
Lakkozó helyiségben, elszívással használtam.
A zárt ruházat alkalmazása, és nyílt láng (dohányzás) elkerülése, amit egy szakember sokszor, egy ilyen leírásban azért nem ír le, mert annyira természetes nekünk, hogy meg sem említjük, egy restaurálási dokumentációban.

A gond akkor van, amikor valaki ezt a leírást felhasználva megpróbálja, házilag elvégezni, a leírt technológiát. És akkor jön a meglepetés, hogy például, az ipari Hidrogén-peroxid ecsetelése közben kirepült cseppek, nem úgy fehérítenek, mint a hipó, hanem sokkal intenzívebben marnak, tehát, a ruhát, és a környezetet is károsítják.

A fafelület fehérítésének leírása

Ennél a bútornál, egy kétkomponensű folyékony faanyag-fehérítő rendszert, használtunk, amely eltávolítja a természetes színt a fából. 30%-os hidrogén-peroxid, és20%-os Ammónium-hidroxid, (szalmiákszesz).

Csiszolás

A fehérítéshez használt anyagok, hasonlóan, a pácoláshoz, a fa felületébe szívódnak. Ezért lényeges az egységes felületi finomság, ami függ a csiszolópapír kopottságától. Ezért újra átcsiszoltuk a felületet P240 papírral, ügyelve arra, hogy amint kezdett elkopni újra cseréljük.

Figyelem, a leírás különösen veszélyes technológiát mutat be!
A leírásban kipróbált munkafolyamatot, a jelenlegi legjobb tudásom szerint írtam le.
Azonban nem vállalok felelősséget, semmilyen sérülésért, vagy kárért, a mi a leírásban szereplő anyagok, technológiák használata során előfordulhat. Kérlek, használj védőeszközöket!

Halványítás folyamata

A vízszintesen fektetett lapra, először 30%-os hidrogén-peroxidot vittünk fel ecsettel, egyenletesen gyorsan, hogy mindenütt bőségesen legyen.
A fafelületre felhordva, a bomlásakor felszabaduló nagy mennyiségű reakcióképes oxigén, fehéríti, színteleníti a fát.
Ez az anyag képes kifehéríteni a fát hosszabb idő alatt, de csak bizonyos mértékig.

Ha valódi fehérebb, színtelenebb, felületet akarunk, akkor szükséges, hogy semlegesítsük az anyag savasságát, és gyorsabb oxigén-felszabadulást idézzünk elő. Több fajta lúgos oldat is számításba jöhet, mi most a szalmiákszeszt választottuk, mert bútorfelület nem tartalmaz sok csersavat. Közvetlen, a szétoszlatás után, 20%-os Ammónium-hidroxidot (szalmiákszesz), hordtunk fel ecsettel, az egész felületre. Azonnal megindult az oxigénképződés, és fehéríteni kezdte a fát.

Természetes gázmaszkban voltam, és elszívás mellett végeztem, mert amellett, hogy az ipari szalmiákszesz, kibírhatatlan szagú, mérgező is. A keletkező oxigén pedig tűzveszélyes.

A fehérítés után megvártuk, amíg a kémiai reakció befejeződik, mielőtt elkezdenénk, a következő folyamatot. A szalmiákszeszt nem kell közömbösíteni, mert mind elpárolog, viszont hidrogén-peroxid maradhat a felületen, ezt ecetes átmosással lehet eltávolítani. Ez akkor szükséges, ha nem a megfelelően lett felhasználva, a két komponens. Ugyanis ha a kevés lúg, nem tudja az összes savat közömbösíteni, akkor előfordulhat, hogy a pórusokban marad, hidrogén-peroxid.

A fehérítés után, újra fel kellett csiszolni a fa felületét, P240 papírral. A csiszolást megfelelően kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy sima felületet hozzon létre, de nem szabad, túl sokat csiszolni, mert az elkoptatja a fehér, színtelen, felületi réteget és a sötét színű fa újra megjelenik.

Olajozás-viaszolás

Nedves szálfelhúzás

A fehérítés, befejező csiszolása után, a teljes felületet, enyhén nedves, meleg vizes szivaccsal, átdörzsöltük.
A nedvesség, felhúzza a fa átvágott rostjait, amit P240-es papírral átcsiszolva tökéletes felületet kaptunk

Alapozó olajozás

A száradó növényi olajok, látszólag megkötnek, megszáradnak, a valóságban azonban sokkal erősebb kötést hoznak létre, oxigén hatására polimerizálódnak, térhálósodnak. Annyi száradó olajat hordtunk fel, amennyit a felület beszívott. Ha a felület az olajat azonnal beszívja, akkor felhordást rögtön akár többször is meg kell ismételni, amíg a felületi réteg egyenletesen telítődik olajjal. Az alapozó olajjal nem szabad spórolni, mert később kiszáradhat a felület.

A be nem szívódott olaj, visszatörlése

Annyi olajat kentünk fel, amennyit az anyag képes volt felvenni. 10 perc után, a be nem szívódott olajat, ronggyal letöröltük, a felújított vagy restaurált bútor felületéről. Mert a be nem szívódott olaj, fényes, ragacsos, nehezen eltávolítható foltot képez, a felületen!

A száradási idő 24 óra.

Az olajozott felület, már a visszatörlés után száraz. A megfelelő száradási idő, az olaj gyorsabb kikeményedését biztosítja. A száradáshoz elsősorban, oxigén szükséges, ezért jó szellőzést, és friss levegőt biztosítsunk, lassú levegőmozgással. Két kinyitott ablak megfelelő. Az olaj a viasz alatt is kikeményedik, de lassabban.

Köztes csiszolás

A megfelelő száradás után, a felületet P180-as vliessel csiszoltuk át. A köztes csiszolás akkor is ajánlott, ha felület tökéletesen simának tűnik, mert a finom felület biztosítja a viasz tökéletes tapadását.

Viaszolás

A viaszt, leheletvékonyan hordtuk fel, csiszoló szemcse nélküli vliessel (skót szivacs), jól beledörzsölve a felületbe. Minél vékonyabb, de összefüggő bevonatot sikerült kialakítani. Ha túl sok viaszt hordunk fel, a felület ragacsos marad.

Viaszpolírozás

A felhordott viasz, azután polírozható mikor megszárad, vissza mattul. Ez hőmérséklettől függően kb. 20-30 perc. Rövidszőrű kefével keféltük át.
A polírozás akkor kész, ha a felület tökéletesen száraz, nem tapad, nem ragad
Ha a felület ragacsos marad, ne számoljunk azzal, hogy majd megszárad, mert nem fog!

Munkavédelem.

Az összegyűrt rongyok öngyulladás veszélyesek, ezért használat után mindig terítsük ki őket, hogy jól szellőzve kiszáradhassanak. Vagy zárt fémedényben tartsuk. Az olajok és viaszok alacsony lobbanáspontú illóolajokat tartalmaznak, melyeknek száradása erős hő fejlődéssel járó oxidációs folyamat.

Összeállítás

A javított, és felületkezelt ajtókat, csapos-pánttal, beszereltem az a szekrény korpuszába. Felszereltem a zárat, címlapot, és beállítottam az ajtók záródását. A szekrény készen van.

Anyagokat, az Azúr Vegyszer Kereskedelmi Kft-nél szereztem be.
1085 Budapest, József krt. 65.
www.azurvegyszer.hu