Kispál Sándor Bútorasztalos Mester
             Üdvözlöm önt, weboldalam látogatói között.

Ipari Könyvvitel

 

Ipari könyvvitel asztalos iparosok részére.

Az asztalosipari ABC e része kérdés-felelet alakjában foglalja össze azokat a legfontosabb ismereteket, melyek a kisiparos könyvvezetésére vonatkoznak, Természetesen nem tart számot teljességre. Mindazok, akik e részt áttanulmányozzák, vegyék figyelembe azt, hogy könyvvitelt leírás alapján, tehát könyvből megtanulni csaknem olyan nehéz, mint egy nyelvet megtanulni könyvből, Ezért az ipari könyvvitel sokkal könnyebben sajátítható el akkor, ha az ipari továbbképző tanfolyamokon hallott magyarázat alapján az ipari könyvvitel elemei már ismertek.
 

1. Mi a könyvvitel feladata?

A könyvvitelnek négy feladata van.
1, Megállapítja, hogy mekkora az iparos vagyona.
2. Feljegyzi a vagyonban beálló változásokat,
3. Megállapítja az üzemi eredményt, amely lehet nyereség, vagy. veszteség.
4. Alapot ad az árvetéshez, vagy kalkulációhoz. (Az árvetésnél azt akarjuk kiszámítani, hogy egy munkát mennyiért szállítunk.)


2. Miért vezet az iparos könyveket?

Az iparos elsősorban saját érdekében vezet üzleti könyveket, amint ezt az előbb említett négy feladat világosan igazolja. Bejegyzett kereskedőt és iparost erre a törvény is kötelezi. Bejegyzett iparos az, akinek üzleti nevét, vagyis végét a törvényszéknél vezetett cégjegyzékbe bevezették, De számos adótörvényünk megköveteli a be nem jegyzett iparostól is az üzleti könyvek vezetését. A legtöbb esetben azonban fel vannak mentve a könyvvezetés kötelezettsége alól azok a kisiparosok, akik háromnál kevesebb segédet foglalkoztatnak.


3. Mit értünk a könyvek hitelesítése alatt?

Az üzleti könyveket használatba vétel előtt az adóhivatalnál lepecsételtetjük, hitelesíttetjük. Ilyenkor a könyvek terjedelme szerinti illetéket okmánybélyegben kell leróni. A könyvek hitelesítését azonban csak bejegyzett céggel rendelkező iparostól kívánja meg a törvény.
2011- ben a pénztárkönyvet nem kell hitelesíteni.


4. Mire ügyeljünk a könyvek vezetésénél?

Mindent pontosan és a valóságnak megfelelően kell könyvelni. A könyveket oldalszámmal kell ellátni. A hitelesítésre kerülő könyvek lapjait még külön zsinórral át kell fűzni. A zsinórt a pénzügyi hatóságok lepecsételik. A könyveket tintával vezetjük, oldalakat, sorokat kihagyni nem szabad. Tilos a könyvekben kivakarni valamely szöveg vagy összegrészt, vagy bármit olvashatatlanná tenni. Ha tévesen jegyeztünk be egy szövegrészt, vagy számot, akkor a téves bejegyzést egyszer át kell húzni, s a helyes szöveget, vagy számot föléje (és nem rá!) írjuk, mégpedig olyan módon, hogy az eredeti téves bejegyzés is látható és olvasható legyen.
Minden könyvelési tételnek könyvelési bizonylata van. Ilyen a jegyzék, a számla, a nyugta, a bérjegyzék, postai feladóvevény. E bizonylatokat az üzleti könyvekkel együtt őt évig meg kell őrizni, Bejegyzett céggel rendelkező iparos tíz évig köteles üzleti könyveit és a könyvelési bizonylatokat megőrizni.


5. Milyen könyveket vezessünk?

Olyan és annyi üzleti könyvet vezetünk, amennyi elegendő arra, hogy üzemünk állapotáról pontos képet kapjunk. Kisiparos szempontjából legcélszerűbbnek mutatkozik a leltár, pénztár könyv és főkönyv elkészítése, illetve vezetése.


6. Mi a leltár?

A leltár számbavétele mindannak, ami az iparos üzemi vagyonához tartozik. Feladata megállapítani az iparos vagyonát, De csak az üzemi vagyont soroljuk fel a leltárban, a magánvagyont (pl., lakóházat, lakásunk bútorzatát) nem.


7. Milyen a leltár szerkezete?

A megnyitó leltár, melyet mindig az év elején kell elkészíteni, három részből áll. Az első rész a cselekvő vagyon. Ebben fel vannak sorolva az őszes cselekvő vagyonrészek. Ilyen a készpénz, követelések, anyagkészlet stb. Ha ezeket összeadjuk, megkapjuk az összes cselekvő vagyont. A második rész a szenvedő vagyon. Ebben felsoroljuk a szenvedő vagyonrészeket. Ilyenek tartozásaink, hátralékos költségek, elfogadványok (vagyis olyan váltók, amelyeket mi fogunk kifizetni) stb. Ha ezeket összeadjuk, megkapjuk az összes szenvedő vagyont. A leltár harmadik része az ismétlés, Ebben kiszámítjuk a tiszta vagyont. A tiszta vagyont úgy kell kiszámítani, hogy az összes cselekvő vagyonból kivonjuk az összes szenvedő vagyont Tiszta vagyonunk az, amelyet sajátunknak mondhatunk.


8. Milyen a pénztár könyv szerkezete?

Pénztár könyvet ú, n, nyolcszor pengő—filléres papíroson vezetjük. E könyvbe feljegyzünk minden vagyonváltozást. Lényegében nem más ez, mint kisipari céloknak megfelelően bővített pénztárkönyv, a pénztár könyvnek, amely csak az első két rovatát vezeti, amelynek neve:
Pénztár: Bevétel—kiadás. Tehát tulajdonképpen pénztárkönyvet vezet. A többi rovat elnevezése a következő:
Forgalom: Vétel - Eladás.
Költség: Kiadás – Megtérülés.
Munkabér: Kiadás.
Magáncélra: Kiadás.


9. Mit kell tudni a főkönyvi számlákról?

A főkönyvi számlákat két csoportba osztjuk. Vannak személyszámlák és tárgyszámlák. A személyszámlákat arról lehet megismerni, hogy egy személy nevét viselik. E számlák oldalelnevezése: Tartozik—Követel. A műhelyberendezés, gépek, szerszámok értékét egy-egy tárgyi számlán tartjuk nyilván. A tárgyi számlák oldalelnevezése: Vétel—Eladás.


10. Hogyan történik a könyvek megnyitása a leltár alapján?

Az összes cselekvő vagyonrészeket megnyitáskor a pénztár könyv, vagy valamely főkönyvi számlának a bal oldalára írjuk be. A készpénzt megnyitáskor beírjuk a pénztár könyv pénztár bal, bevétel oldalára. Követeléseinket a megfelelő főkönyvi személyszámlán a bal, tartozik oldalra írjuk. Az anyagkészlet értékét megnyitáskor a pénztár könyv forgalom bal, vétel oldalára írjuk. A szerszámok, iroda- berendezés és gépek értékét a hasonló elnevezésű tárgyi számla bal, vétel oldalára írjuk.
Az összes szenvedő vagyonrészeket a megfelelő főkönyvi számla jobb oldalára írjuk be.

19. Hogyan könyveljük váltónk behajtását?

Ha lejárt váltónkat behajtjuk, pénzt kapunk. Ezért ezt a pénztár bal, bevétel oldalra és a váltószámlán a jobb, követel oldalra írjuk.


20. Hogyan könyveljük elfogadványunk kifizetését?

Ilyenkor rajtunk hajtanak be egy váltót, vagy más elnevezéssel elfogadványt. Készpénzünk csökken. Az összeget a pénztár jobb, kiadás oldalra és az elfogadvány számlán a bal, tartozik oldalra kell beírni.


21. Hogyan könyvelünk a személyszámlákon?

A személyszámlákon történő könyvelésnél a főelv a következő: Aki kap az tartozik, aki ad az követel. Ha tehát üzletfelünk nekünk anyagot vagy pénzt ad, akkor ő követel, ha üzletfelünk tőlünk munkát vagy pénzt kap, akkor ő tartozik.


22, Hogyan könyvelünk a szerszám, iroda-berendezés és gépek számláján?

Ha szerszámot veszünk, azt a bal vétel oldalra, ha eladunk, vagy kiselejtezünk, azt a jobb eladás oldalra kell írnunk.


23, Hogyan történik a pénztár könyv hóvégi zárása?

A pénztár könyv pénztári részét minden hónap végén kell lezárni. A lezárás a következő módon történik: Összeadjuk a bevétel és a kiadás oldalt, A bevétel mindig nagyobb lesz, mert nem adhatunk ki több pénzt mint amennyi van. A bevételből kivonjuk a kiadást. Megkapjuk a készpénzkészletet, Ennek egyeznie kell a valóban meglévő készpénz mennyiségével. Záráskor a készpénzt a pénztár jobb, kiadás oldalra írjuk, mert a zárást úgy tekintjük, mintha üzemünket beszüntetnénk és a készpénzt elvinnénk.