PÁCOLÁS
Pácolást a fa színezésére, és tulajdonságai javítására használjuk. A páclé oldószerben oldott pigment. Az oldószer elpárolgása után, a fafelületen, csak pigmentek maradnak, így a bútor felszínét lakkal védeni kell. Kölönböző tulajdonságú bútorpácok léteznek, a föbb típusaik:
Vizes pác.
Szeszes pác.
Oldószeres pác.
Fémsók, vagy kettős pácok.
Pácoldatok előkészítése
A bútorrestaurátorok, asztalosok, pácolásra legnagyobb mennyiségben a földfestékek csoportjába tartozó ún. diófapácot, vagy más néven kasszeli barnát, kátrányfestékeket, fémsókat, vagy kettős pácokat és a viaszpácokat használják.
Ezeken kívül ismeretesek még a növényi pácok és a füstölő pácok, de ezeket ma már nem használják.
A diófapácot nedves, lignites barnaszénből állítják elő. A kibányászott barnaszenet szárítják, szódaoldattal kilúgozzák, majd őrlik. Forgalomban ilyen őrölt alakban kerül.
A diófapácot forró, lágy esővízben vagy desztillált vízben oldjuk fel, legfeljebb 10%-os töménységben (1 liter víz + 100 gramm száraz diófapác). Oldásához üveg, porcelán, műanyag vagy hibátlan zománcozású edényt használjunk. Oldás után a pácot 24 órát pihentetjük, majd sűrű selyem, vagy műanyag szitán átszűrjük.
A pácoldat így önmagában csak lágy fák pácolására alkalmas. Keményebb fafajokhoz, a mélyebb beszívódás érdekében, a pácoldathoz lúgos kémhatású anyagot (szódát, hamuzsírt, szalmiákszeszt) adagolunk (szódából, hamuzsírból maximum 1%, a szalmiákszeszből 10% adagolható). Ezeket az anyagokat azonban csak
közvetlenül felhasználás előtt szabad a pácoldathoz keverni. Egyes esetekben a színhatás fokozására kálium-bikromátot is adagolhatunk a páchoz. A kálium-bikromátból előzőleg 5%-os vizes oldatot kell készíteni,
és ilyen oldott állapotban lehet a pácoldathoz önteni.
Pácolás technológiája
A felületek szakszerű elkészítése után következik a pácoldat felvitele. Ez
a művelet a tulajdonképpeni pácolás.
A pácolásra kerülő alkatrészeket a munkaasztal mellé készítjük, majd
egyenként a munkaasztalra helyezett posztóval bevont lécekre rakjuk. A
pácolásra kerülő alkatrészeken vasalások nem lehetnek, mert a fém a
pácoldat színárnyalatát megváltoztatja.
Az alkatrészek felületére szivaccsal, vagy rövidszőrű kefével bőségesen
kell a pácot felhordani és egyenletesen eloszlatni. A pácoldatot, rostirányban kell a felületre felvinni, nehogy keresztcsíkozott legyen.
A be nem szívódott felesleges pácot azonnal eltávolítjuk a felületről, nem hagyva száradási, vagy beszívódási időt.
A hagyományos eljárás szerint, a bőséges pácfelhordás után, fűrészporral gazdagon megszórjuk a felületet, és ez egyenletesen felszívja a vízpácot, majd a fűrészport, egy közepes szőrű kefével, szálirányban lesöpörjük. A pácolás teljes száradása után, teljesen portalanítjuk a felületet.
Egy, másik technológia szerint, a fel nem szívódott felesleges pácot, a felületről puha kefével. vagy szivaccsal távolítjuk el.
A bütü felületeket pácolás előtt a munkadarab színtónusának összhangja céljából vízzel eresztjük be.
Ha az alkatrész mindkét oldalát pácoljuk, úgy először a belső, majd a külső felületen kell
a műveletet elvégezni.
Az alkatrészek éleit a lapfelületekkel egyszerre kell pácolni.
Pácolás után a felületeket száradni kell hagyni, majd a száradás után
átkefélni és a pácoláskor felhúzódott szálakat — egész finom, 240-es
szemcseszámozású csiszolópapírral — lecsiszolni. A művelet általában
kihagyásra kerül, mert a pácot könnyen kicsiszolhatjuk a felületről, és
foltos lehet. A csiszolás után
keletkezett csiszolóport a felületről el kell távolítani.
Baleset-elhárítási előírások: felületek fényezéshez való előkészítései — a pácolás — az alkalmazott anyagok mérgező hatása miatt lehet baleset okozója. Ezért a különböző vegyi anyagokat tartalmazó üvegeket lássuk el az üveg tartalmát feltüntető címkékkel és mérgezőanyag esetén „méreg" jelzéssel. Ne tartsuk ezeket a folyadékokat boros, sörös címkéjű üvegben, mert véletlen balesetet okozhatunk.